Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


3531 (zene)

EZ A BEJEGYZÉS ELÉRTE AZ 500 LÁTOGATÓT. KÖSZI!

3531

 

Az alapítók legfontosabb lakóhelye szerinti postai irányítószámról elnevezett rapcsapat hosszú, hosszú, hosszú évek és jónéhány miskolci (pl. Grizzlyben) és Miskolcon kívüli fellépés után elkészítette első (és utolsó??) lemezét, a Számos számkombináció címűt, melynek borítóján a világon semmilyen információt nem talál a kedves vevő, sem elérhetőséget, sem tagokat, sem köszönetet, egyedül a trekklista, egy vicces (3531 0000) számmal ellátott vonalkód és a Panorama Records logója. Ennyi. Úgyhogy nem sorolok fel senkit, talán nem is számít - nem arról híresek a dalok, hogy önmagukat reklámkoznák, nem halljuk a nevüket, mert "nem a szábszkrájb számít, sem a kattintás", itt Miskolc van hirdetve és maga a krú, a négytagú egység. A lemez alapjait sem egyetlen "producer" (pl. Oza) csinálta, hanem többen, de sajnos ezt is csak azért tudom, mert belső infó, nem pediglen, mert a borítón bármilyen infó lenne a világon. Személyes kötődésem a koronghoz, hogy addig nem voltam hajlandó előzeteseket és effélét nézni-hallgatni, míg a kezembe nem kerül egy originál cd. Egy évvel később jött össze: most. Nézzük a lemezt trekkenként a majdnem egy teljes órás hanganyagot:

INTRO

Egy ősrégi filmbejátszásból tudjuk meg, hogy leginkább Miskolcon kívülieknek üzennek, milyen érzés is, mikor először érkezik valaki ide.

ITT LAKOM

Kötelező kör: olyannal indítani, amivel közlöm ki vagyok és hol. Ez nem lesz az egyetlen, a téma számukra a végtelenségig taglalható. Hangulatilag egy szikkadt, napfényes panelfíling jön le, szigorúan a szürke hétköznapok vannak elmesélve, azok aspektusai, a zene újféle, a szöveg kimunkált, nem lóg le, begyakoroltság és összehangoltság.

SZÁMOS SZÁMKOMBINÁCIÓ

Albumcímadó nótájuk partys-dicsőítő, igyexik a klasszikus színezetet felvenni, alkohol és rizsa ezerrel, "Az én utamba sose állj, dáj madafaka dáj" helyett talán azt írtam volna: "Az én utamba sose állj, ez a szöveg szocreál", dehát ők ezt jobban tudják. Kapunk egy okos refrént, a szövegben pedig helyenként összehasonlítják a csóróságot és annak ellentétét. Sajnos a rímek ugyanarra a ragra épülnek sok esetben, de legalább jól hangzik. A "Győri kapu" nem Győrre utal, hanem Diósgyőrre (nemmiskolciak kedvéért).

FELLEGTELEN

Butuska nuskul alapon, melynek szépen száll a melódiája, raggás refrén ami egy ásítós, remek éneksorral zárul, szép munka. A dal közepénél kezdem úgy érezni, a KK Krú (régi)új trekkjét hallom - de persze nem, csak hasonlít. Otthonfülelős.

SKIT # 1.

Filmbejátszás a városunkról, afféle magyarázat a következő trekkhez. Új értelmet nyert a már korábban említett "10 év summázata" kifejezés.

4 ÉVSZAK

Taktikai hiba: partyszöveg egy akusztikus, lapos alapon. Úgy gondolom a refrén meg erőltetett. Tudom hogy erre azt mondanák, hogy nem jött le, hogy négyen felvették a négy évszak hangulatát, azért ilyen. De ez így középiskolás, a raptechnika ezt nem menti meg: négy teljesen különböző hangulatot képtelenség ábrázolni ugyanarra a zenére, egyszerűen nem fog lejönni.

RÉTEGEK KÖZT

Szociális munkások himnusza, akik munkájuk miatt mérgesek és fikázzák a bunkókat, szarozzák a népet. Elkeseredettség, a refrén egy jó, éneklős, de ettől még egy tipikus albumkitöltő trekk.

MAIN STEEL

Az elkeseredettség átfordul flegma társadalomkritikává és agresszív fikázásba. A refrén telitalálat: "Mert nekünk az ug (underground) az identitás" Örülök hogy ezt hallom, úgy érzem ez a legerősebb a lemezen tartalmilag, mert ahogy belemerültem Miskolcon (és Pesten) a földalatti életbe (és ez nem csak a rapre vonatkozik egyáltalán, sőt nem csak a zenére!), azt vettem észre, hogy elfelejtették azt, amit ezek a srácok nem: az underground önmagáért van, nem függője semminek. Aki eddig nem bólogatott, most már fog.

KI MIT TESZ

A bólogatás és hasítás folytatódik (jó a sorrend, a számok egymásutánisága amúgy, szerintem ez is fontos), az a fajta komoly zene, aminek a végére a refrén utolsó részét, nevezetesen a szám címét: már mindenki hangosan fogja mondani. Kitartást mutatnak, és hogy végre csakugyan letettek valamit az asztalra. Sok hangember van, aki nem jutott el eddig...

SKIT # 2.

Dr. Mogács Miskolcon jár.

ÉRTELME NINCS

Szinte érzékelhetetlenül finom humorral átszőtt kifejezések, ugyan azt vesszük észre, még mindig nem szól konkrétumokról egyik dal sem, mégsincs hiányérzetünk (annyira), eltemetődik az egész a szójátékokkal és nyelvtörők előadásával, nem tudjuk, mit mondott fél perccel ezelőtt. A bölcsességek padonülősek az utcán, csöviborral. Megfelel a számcímnek, de jó hallgatni.

EGY SIMA, EGY FORDÍTOTT

Kitekintés a világba: mi jut el egy keleti nagyvárosba - ha úgy vesszük: a MÉDIÁN át? Szentenciák egymásutánisága, a kispolgárok lebecsmérlése, a hideg beton szaga és színe. Baró szkrecces reff, éjszakai lámpafények a belvároson kívül, vagy annak félreesőbb terén, ahol sokan vannak, mert péntek van, de a trekk nem buli, pedig a zene szeretné, hogy az legyen, de legalábbis marad a bólogatás.

DIRECTED BY: STEVEN

Zongorás nagy beat, kiabálós, panaszos szócsavarás. Klasszik elem a telefonbeszélgetés beiktatása, cypress hilles dráma (ez dícséret!).

DIRECTED BY: KART

Az általam legjobbnak tartott trekknek összesen egyetlen hibája van: túl rövid :-) . Egy ronga cigóval indul, ez filmrészlet lehet, beindul a szöveg mint az állat (hallatszik, hogy nem egybe lett felvéve, ez hiba), refrén sehol.

CSEND VAN

Elhagyottság, esti faszom-baszom. A kiállások ottvannak a szeren, idomul a szöveg értelméhez, ill. ahová való, ott van. Ez az a pont, ahol már kezd nehéz és kicsit nyomasztó lenni a monoton duma. Köszi hogy az utcsó refrén nem vágódik el, hanem hagyja a bítet levegőhöz jutni, lehetett volna még vagy negyed perc.

DORIAN

Tölteléktrekk, mérges hangulat, egy fekete alagút, hideg pengevillanás és színjáték. Majd ő megmondja ki mit csináljon. Aha.

FEGYENC

Mintha az előző trekk közvetlen folytatása lenne - szomorú valóság bemutatása, némi kocsmaigazsággal, az a helyzet, hogy semelyik tag sem beszél saját magáról, csak a városról úgymond, egész végig.

ÜVEGVÁROS

Azt, hogy Miskolc Üvegváros, először hallom - az acélváros kifejezés közismert, a hidak városa, talán ez is (a Szinva patak fölött 70 híd van a 30 km alatt, amíg átfolyik a városon teljes hosszában), a kapuk városa - fene tudja, de hogy üveg? Nem baj, mutassunk újat. A nótára klip is készült, gyenge operatőrrel, közepes helyszínekkel és megoldásokkal, vendéxereplőkkel, és egész jó utómunkával. Konklúzió hangzik el: "mindenét elvesszük, végül elhagyjuk" - írják a városról, ahogy a gyermek felnőtten egyre inkább észreveszi, nemsokára elveszíti szüleit és az olyan, mintha a várost veszítené el, annak minden pozitívumát, mert vége lesz annak az illúziónak, hogy még elfordíthatja a fejét a baj elől. Nem osztanak a lemezen tanácsot, csak azt mondják el mi a baj, sajnos alternatívát sem kínálnak, talán mert ők sem tudják mi legyen.

MENÜ (BONUS)

Egy humoros szám - szétröhögtem magam rajta, az tuti, májkrémről és pálinkáról, pontosabban annak vegyítése "paravicsorral", akarom mondani paradicsommal. Ha már nincs megoldás, legalább röhögjünk, és öblítsük le folyékony kenyérrel. Piros kockás terítő és matávos telefon a sarokban, fehér, ropogós kenyérrel, ahogy csak a panel bérházak konyhájában lehet, mint ahogy elröhögik a szám végét is, kapunk egy stáblista (lehangolt)zongorát, mely kiegyenesíti mosolygó szánkat, s melynek az a címe:

OUTRO

 

Írta: Trükkös Feliks, 2016 aug.

imgp1009.jpgimgp1010.jpg